Ha tágabb értelemben akarnék fogalmazni, nekem a fősuli a felvételivel kezdődött. Az első körben be kellett mutatnom egy minimum 10 oldalból álló mappát. Most ezt szeretném megmutatni nektek egyrészt, mert ez egy rajzos oldal, másrészt mert szeretnék segíteni egy kicsit azoknak, akik még ezen a szakon gondolkodnak. Mert sajnos ide nem csak rajzolni kell tudni...

Néha megtörténik, hogy rátalálok egy új művészre, akire annyira rákattanok, hogy ezt okvetlenül meg kell osszam másokkal is. A sorozat első darabja a mexikói Raul Ulias.

Kattintsatok a bővebbenre mégtöbb képért, és hogyha tetszik nézzetek be a Facebook oldalára is!

Cipők, amiket bármikor elfogadnék. Be kell vallanom, hogy kicsit extrém a stílusom. Nem vagyok az a finoman elegánsan öltözött fiatal hölgy, ami amúgy sokszor lenni szeretnék. Van egy olyan oldalam is. Viszont van egy ettől radikálisan külömböző, akinek mindenféle extrém agylövés is bekattan. Az utóbbi azt hiszem annak a bizonyos rocker-tinédzser korszaknak tudható be. Amúgy van akkorról egy meggyszínű acélbetétesem, amit a mai napig imádok. Csak még gondolkodom rajta, hogy mivel hordjam...Nektek mi a legextrémebb ruhadarabotok?

 Ugye mondtam, hogy csináltam pár vázlatot a tengerparton? Lelkes rajzolnivágyóként még indulás előtt beszereztem egy füzetet erre a célra. Sajnos nem sikerült megtölteni, ritkán tudtam eltűnni a család elől, egy kis magányos sétára. Konkrétan kétszer. Mindenesetre vicces volt ülni az útpatkán, és úgy tenni, mintha teljesen normális lenne a szemben lévő utcát méregetni a tollammal. Páran jól meg is bámultak. Egy francia bácsi pedig még oda is jött érdeklődni. Sajnos a nyelvi korlátaink miatt nem tudtunk kommunikálni egymással, de lehet jobb is így.

Kettő megmutatásra érdemes rajz született, egy a strandon, egy pedig a régi városban. Nektek tetszenek?

Nekem is megvolt a nyári nyaralás. De még milyen! Elfogultság nélkül eddig dél-Franciaország a legszebb (és leggazdagabb) hely ahol jártam.
 Nem mondanám, hogy hagyományos nyaralás volt ez. Látogatóba mentünk inkább. Anyukánk már két éve külföldön dolgozik, és az öcsémmel most mentünk ki hozzá először.
Voltak problémák közben, odafelé például lekéstük az átszállást, és Genfben ragadtunk négy órára, de összességében hatalmas élményben volt részem, és még inkább lelkesedem a gondolatért, hogy kimenjek tanulni Franciaországba.

Megpróbáltam kiválogatni a legjobb képeket, remélem tetszeni fognak, és kaptok egy képet Nizzáról és környékéről. Kattintsatok a Bővebbenre! ;)