Spontán tények rólam
Imádok olvasni. Főleg szépirodalmat. Meghatározhatatlan kötődés fűz Jókai Mór regényeihez. A természetfeletti egyáltalán nem köt le. Egyszer próbáltam varázsolni, a szépség és a szörnyeteg karácsonyi meséje miatt (aki látta ezt a Disney verziót). Belle ott rajzol egy vonalat egy papírra, és az könyvlappá változik. Whatever.
Szeretem az állatokat. Mivel elköltöztem otthonról, borzasztóan ritkán látom a Retriveremet, Angyalt. Ez néha kiborít. Amúgy két nagy kívánságom van állattéren az élettől. Egy kopasz macska és egy minimalac telep birtoklása. Pici agresszív disznókkal.
Mindigis tudtam, hogy rajzzal szeretnék foglalkozni. Az első emlékem ilyen téren, mikor 5-6 évesen rajzoltam egy tökéletesen szimmetrikus szivecskét. Hát kurvára nem érdekelt senkit. De nekem nagy öröm volt.
Volt egy masszív rocker korszakom. Negyedik osztályban kezdődhetett, amikor az akkori szerelmem egy Tankcsapdás pulóvert kezdett hordani. Ez felkeltette az érdeklődésem, de csak ennek a bizonyos zenekarnak az irányába. Egy időben, akkor már nem a srác miatt, csak Tankcsapdát hallgattam. Mígnem egy montenegroi nyaralás alkalmával le nem lepleződtem, és egy ottani korombeli játszópajtás meg nem sajnált. Felpakolta a zenéit az mp3 lejátszómra. Két szám maradt meg: A Rammsteintől a Du hast és a Lorditól a Hard rock hallelujah. Valószínűleg az utóbbi miatt történhetett a következő néhány év (a Rammsteint sosem szerettem, van bennem egy bizonyos viszolygás a német nyelvvel szemben).
Szerettem ezt az időszakot, annak ellenére hogy tele voltam tipikus tinédzser gondokkal. Ehez az időszakhoz kapcsolódnak az első bulizások, ez első vodkanarancs, és undorító vbk-kóstolások, az első fellángolások és az ezt követő beteljesületlen szerelmek, az első szétfolyt sminkek és az első ruhaátalakítások, az első kocsmázások és az első másnapok. Hm, sok volt itt az alkohol.
Nagyjából a zenei stílusváltozásommal párhuzamosan kifejlődött az anime és mangarajongásom is. Ezt minden szinten űztem. Voltam conokon, beöltöztem (egyszer még színpadra is álltam, az kínos volt), néztem, olvastam, hallgattam, fanoldalt szerkesztettem, rajzoltam és klubba jártam. De a legborzasztóbb, hogy mostanra már én is lenézem azokat, akik ezt csinálják.
A legnagyobb "bűntény" amit valaha elkövettem, hogy egy barátnőmmel kb. 9 évesen bekentünk egy fát még folyékony aszfalttal. Ezt azóta is bánom, nem szeretem bántani a természetet.
Imádok főzni. Főleg a barátommal. Már van egy közös receptünk is, bár még van mit finomítani rajta.
|