Már ideje volt folytatnom ezt a "cikksorozatot", hiszen rengeteg művészt kell még felsorolnom. Nem igazán válogatok a klasszikus és a modern között, ami számomra szép / elgondolkodtat / megérint az jön.
 Egon Schiele osztrák festő, 1890 és 1918 között élt. Stílusában fellelhető a korai expresszionizmus és a szecesszió, elsősorban Gustav Klimt hatása.
 Nem tudom mennyire követitek az ilyesmit, de pont most volt kiállítás Schiele és kora címmel a Szépmávészeti Múzeumban. Én másfél hete voltam, nagyon stresszeltem már, hogy le ne maradjak. Megérte, nagyon klasszul megcsinálták. Végre nem voltak lusták, és a képek mellé is írtak egy kis szöveget. Én nagyon utálom, ha csak a művész életrajzát lehet elolvasni egy kiállításon. Tudom, most elég strébernek gondolhattok...
Voltak olyan képek is, amiket én egyáltalán nem ismertem. Eddig Schilétől még csak önarcképeket ill. modellekről készült festményeket láttam, kiderült, hogy sokkal komplexebb képei is vannak. Sajnos az interneten ezeket nem sikerült megtalálnom, de azért hoztam egy kis ízelítőt. Nézegessétek meg, érdemes. :)

Sziasztok! Egy csomó feladatom volt erre a hétre, úgyhogy számíthattok 1-2 bejegyzésre hétvégéig is. :)
Az egyik ilyen volt, hogy be kellett mutatnom az eddigi legkreatívabb munkámat. Nekem erre a ceruzatartóra esett a választásom, bár a fotó eléggé kis gagyi róla. Fotográfusokkal is haverkodnom kéne, akik befotóznának nekem dolgokat...
 Szóval ennek a tárgynak a meghökkentés a célja, mert mégis ki tartaná az íróeszközeit egy lábfej alakú ceruzatartóban? (Én, de ez részletkérdés.) Emlékeztek még az általános iskolás rajzórákra? Amikor agyagozni kellett? Hát én rettentően utáltam! Folyton hülye hamutartókat meg köcsögöket meg jóég tudja miket kellett gyártani, amik rém hülyén néztek ki ha kiégette az ember, ha nem. Utána meg nagy boldogan oda kellett adni anyukának Anyák napjára, ő meg eljátszotta, hogy örül, és a szerencsétlen csorba kancsó azóta is ott figyel az egyik könyvespolc sarkában, lehetőleg minél kevésbé észrevehetően.
 Rajz érettségi előtt a tanárom újból előhozta ezt a témát, merthogy valamilyen tárgyat is jó lett volna bemutatni a kedves bizottságnak. Tehát elkezdtem gondolkodni, hogy hogy lehetne utálatomat legjobban kifejezni a sündisznó-ceruzatartók és társaik iránt. Végül egy olyan tárgyat hoztam létre, aminek alapvetően semmi köze sincs az agyag használati tárgyakhoz, mégis el tudja látni ezt a funkciót. 
Ti szerettétek a rajzórákat?

Próbálok ötleteket gyűjteni a keddi házimhoz. Szeretnék valami egyedit kitalálni, mert utálom, ha mások ötleteit vagyok kénytelen "jajj, hát kicsit alakítottam rajta" módon utánozni. Úgysem lesz olyan jó.
Viszont ezt a témát elképesztően nehéznek találom. Nemtom, hogy csak nekem teljesen megfoghatatlan ez a dolog, vagy másnak is...az optikai illúziók számomra a véletlen művei, fogalmam sincs, hogy "tervezzek" meg egyet. Mindenesetre ezek a képek baromi jók. :)

Elgondolkodtató a kérdés, hogy vajon mi a külömbség a között, amit mások gondolnak rólad, és a között amit saját magad gondolsz magadról. Lehet hogy a számodra fontos dolgok, amik tulajdonképpen a jellemed határozzák meg, mások számára nem is olyan egyértelműek. És lehet, hogy amit te nem veszel észre magadon, az mások számára megkülönböztető jegy.

Nekem például sokan mondják, hogy van egy kis ázsiai beütése az arcomnak. Sőt, néztek már ázsiainak. Nekem ez sosem jutott volna eszembe, ha a tükörbe nézek. Viszont most, hogy megpróbáltam minél pontosabb önarcképet készíteni magamról tényleg feltűnt egy kis kínai beütés. (Azért leszögezném, senki sem ázsiai a családban..)

Egy szubjektív kép magadról sokkal egyszerűbb. Ki más ismerne a legjobban, ha nem saját magad? Lehet, hogy néha szar társaság, de asszem nincs más választásunk, jobb, ha megtanuljuk szeretni.
Egy ilyen képbe már minden belefér (akár ez is :D). Igyekeztem minden számomra fontos jellemzőmet beletenni, persze sok minden nem teljesen egyértelmű. ;)

Ígértem már egy ilyen bejegyzést. Remélem érdekes lesz számotokra, őszintén szólva most elbizonytalanodtam egy kicsit. Na de lényeg a lényeg, írnék pár sort a tantárgyaimról, mi micsoda, jó e, meg ilyenek.