Már ideje volt folytatnom ezt a "cikksorozatot", hiszen rengeteg művészt kell még felsorolnom. Nem igazán válogatok a klasszikus és a modern között, ami számomra szép / elgondolkodtat / megérint az jön.
 Egon Schiele osztrák festő, 1890 és 1918 között élt. Stílusában fellelhető a korai expresszionizmus és a szecesszió, elsősorban Gustav Klimt hatása.
 Nem tudom mennyire követitek az ilyesmit, de pont most volt kiállítás Schiele és kora címmel a Szépmávészeti Múzeumban. Én másfél hete voltam, nagyon stresszeltem már, hogy le ne maradjak. Megérte, nagyon klasszul megcsinálták. Végre nem voltak lusták, és a képek mellé is írtak egy kis szöveget. Én nagyon utálom, ha csak a művész életrajzát lehet elolvasni egy kiállításon. Tudom, most elég strébernek gondolhattok...
Voltak olyan képek is, amiket én egyáltalán nem ismertem. Eddig Schilétől még csak önarcképeket ill. modellekről készült festményeket láttam, kiderült, hogy sokkal komplexebb képei is vannak. Sajnos az interneten ezeket nem sikerült megtalálnom, de azért hoztam egy kis ízelítőt. Nézegessétek meg, érdemes. :)

 Schiele régóta a kedvenceim közé tartozik. Szeretem azt az agressziót és zaklatottságot, amit a képei sugároznak. Szeretem ahogy az emberi testet ábrázolja: kicsavartan, meztelenül, ironikusan. Érződik rajta a kíváncsiság a formák, a szexualitás iránt. Talán azért van rám nagy hatással, mert én is kíváncsi vagyok. Szeretek eltérni az ideálistól. Mennyivel érekesebb lerajzolni egy csontsovány, vagy egy kövér nőt, mint egy pont tökéletest? Rajzi szempontból sokkal nagyobb kihívást jelent.