Nemrég makettet készítettem. Fehér lepedő, sóliszt gyurma, porcukor és só kellett hozzá. Mennyire látszik azonnal, hogy kamu? :)

Remélem mindenki izgul, mert valami fontos fog következni. :)
Elhoztam egy számomra nagyon fontos munkámat, amit a félévben csináltam. Azért különleges a számomra, mert ez volt eddig a legösszetettebb feladat, amit valaha csináltam. Tulajdonképpen egy 12 oldalas képregényről van szó. A kisebb képből haladunk a nagyobb felé, mintha kifelé zoomolnánk valamiből.

Persze mint mindig, most sem vagyok teljesen elégedett. Nagyon sokat lehetne még dolgozni rajta, hogy tökéletes legyen, de az akkori (inkább eddigi) képességeimhez mérten igazán igyekeztem mindent beleadni.
A rajzok tollal készültek, és Photoshoppal színeztem ki őket.

Most kaácsonykor életemben másodszor repültem Franciaországba. Egészen pontosan Nizzába, ami egy gyönyörű és gazdag tengeparti város. Anyukám él itt, mi pedig időnként meglátogatjuk a tesómmal. Legutóbb nyáron voltunk, ha kíváncsiak vagytok rá, arról is készült bejegyzés, itt megtaláljátok.

Nagyon jó volt egy kicsit fellélegezni a vizsgák után, és "nyaralni" egyet a tél közepén. Tényleg erről volt szó, ott sokkal melegebb van. Bár gyakran  esett, mégis mikor kisütött a nap pólóban is lehetett sétálgatni a tengerparton. Sok új helyre elmentünk, amit nyáron még nem láttam, és megint megállíthatatlanul fotóztam mindent. Sajnos csak telefonnal, nincs fényképezőgépem. Egyre jobban foglalkoztat, hogy kéne egy.

Ami számomra a legérdekesebb volt, hogy hó nélkül is működik a karácsony. Még sosem gondoltam bele, hogy ez hideg és fenyőfa nélkül is normális lehet. Pedig remekül fel lehet díszíteni egy pálmafát is, sok példát láttam rá. Ugyan úgy van karácsonyi vásár, óriáskeék, tüzijáték szilveszterkor, éjféli úszóverseny a hideg tengerben. Minden giccsesebb, drágább és nagyobb mint itthon. Ugyan az, de mégis más.

Az első képek Nizzában, panoráma és az újonnan felfedezett tengerparti sziklás ösvény, ahova későb rajzolni is kimentem. Utána óriáskerekezés a főtéren, Antibes, egy nagyon szép városka, ahol főleg angolok laknak, és van egy Picasso múzeum (láttam ezt a képet, ami már régóta nagyon tetszett). Voltunk Monacoban az óceonográfiai múzeumban. A dizájnja nagyon király, ahogy ez a csontvázas terem is mutatja. 
Az utolsó város neve most sehogyse akar ezsembe jutni. Állítólag itt van/volt Rodin Gondolkodója, aminek én már sajnos csak a helyét láttam.

Kedves Internet!

Először is szeretnék így utólag boldog karácsonyt, és előleg kellemes új évet kívánni mindenkinek. Remélem tudjátok már hogy hol fogtok ma bulizni. Én kivételesen igen.

Ígéretemhez híven itt vagyok, és próbálok produktív lenni. Egyenlőre ez még csak az új dizájnban nyilvánul meg, ami nagyon remélem, hogy felbontásbarátra sikerült. Bár nem nagyon van mi elcsússzon benne...

Két megjegyzésem van:

1. Eszméletlenül lemaradtam a gportálhoz képest. Én 2010 körül szerkesztettem utoljára rendszeresen oldalt (egy Árnybíró fanoldal volt, régi manga geek szép idők, haha), és most szembesülnöm kellett vele, hogy a Föld közben haladt tovább. De lassan újra menő leszek, tudom.

2. A fejléc ill. a kép amit ennek a bejegyzésnek az elejére is belinkeltem abszolút egy önarckép. Az első "komolyabb" Adobe Illustratoros rajzom. Olyan témát szerettem volna, ami kapcsolódik az oldalhoz, és nem valami összemontázsolt pinterest kupac.  A kéztartás a cinikus világképemet hivatott kifejezni, na meg hogy az élet néha igen fárasztó. Vörös vér helyett viszont pink festéktócsa van, ami már az oldal nevére utal. Remélem most jól túlmagyaráztam mindent. 
Ha a véleményemre vagytok kíváncsiak, nem vagyok megelégedve a kinézettel, ez a vektorgrafika ehez túl egyszerű, vagy csak én nem tudom még jól kezelni. Ellenben mint rajz, nagyon is tetszik a végeredmény.

Vegyük úgy, mintha most indult volna a Raspberry Ink, és nem augusztus végén! ;) Legyetek jók, nemsokára jön az új tartalom.